A doktori képzés célja, hogy a Csonka Pál Doktori Iskola doktoranduszai magas színvonalon készíthessék el PhD fokozatuk megszerzéséhez szükséges disszertációjukat és teljesítsék a fokozatszerzéshez szükséges feltételeket.
A doktori képzés folyamán legfontosabb a folyamatos kutatási tevékenység, melyet a doktorandusz témavezetője irányítása alatt végez. A Doktori Iskola által meghirdetett témákban végzett kutatási tevékenység jelenti a doktori képzés legfontosabb részét. Minden doktoranduszhoz egy és csak egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. A kutatás eredményeiről tudományos közleményekben – publikációkban – kell számot adni. A fokozat megszerzéséhez úgynevezett minősített (Web of Science, Scopus) folyóiratokban való publikálás szükséges, az adott téma ilyen folyóiratairól a témahirdetésben lehet előre tájékozódni, a fokozatszerzés feltételeit a BME DHSZ, BME TVSZ és a Doktori Iskola Szabályzatai rögzítik.
A képzésre jelentkezni a meghirdetett témákra lehet a jelentkezési lap és mellékletek benyújtásával, a felvételi hirdetmény szerint, a témavezetővel történt előzetes egyeztetés alapján. A képzésben való részvétel állami ösztöndíjjal vagy önköltségi alapon lehetséges.
A doktori képzés a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel, amely 4 félév „képzési és kutatási”, valamint 4 félév „kutatási és disszertációs” szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés „képzési és kutatási” szakaszának lezárásaként és a „kutatási és disszertációs” szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.
A képzési idő - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - nyolc félév. A PhD fokozat odaítéléséhez a tudományág magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutató munkára való alkalmasságot kell bizonyítani. Az abszolutórium eléréséhez a „képzési és kutatási” szakasz és a „kutatási és disszertációs” szakasz során külön-külön összesen minimum 120-120 kreditpontot kell megszerezni. A felsőoktatási intézmény annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki.
A doktorandusz hallgatói jogviszonyra és a doktori képzés bizonyos elemeire vonatkozó szabályokat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. Ezen kívül a Doktori Iskola működéséről, képzéséről és a doktori tanulmányokról részletes tájékoztatást a BME Doktori és Habilitációs Szabályzata és a Doktori Iskola szabályzatai adnak.
A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a fokozatszerzési eljárási kérelem elfogadásával és a komplex vizsga teljesítésével jön létre. Az egyéni felkészülők munkáját nem témavezető irányítja, hanem erre a feladatra a DIT konzulenst jelöl ki. Egyéni felkészülők (a komplex vizsga bizottságának jegyzőkönyvét tartalmazó) DIT előterjesztés alapján hozott dékáni döntés szerint részesülhetnek állami ösztöndíjban.
ELSAJÁTÍTANDÓ SZAKMAI KOMPETENCIÁK
A PhD fokozattal rendelkező építészmérnök
a) tudása
Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a tudományterület általános törvényszerűségeit. Kutatói szinten ismeri tudományterülete tárgyát, általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és határait, megállapodott és vitatott összefüggéseit. Biztos tudással rendelkezik a tudományterületével rokon természet- és társadalomtudományi területek fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket, valamint a nevezéktant illetően. Értő, elemző módon folyamatosan bővíti tudományterülete meghatározó nemzetközi szakirodalmi ismereteit. Kutatásai során nyert adatok, eredmények kezeléséhez, értékeléséhez és közléséhez szükséges informatikai és matematikai tudás alkotó alkalmazáshoz szükséges szintjével rendelkezik. Rendelkezik szakterülete önálló kutatásához szükséges kutatás-módszertani ismeretekkel. Alkotó alkalmazáshoz szükséges szinten ismeri, megérti szakterülete összefüggéseit, elméleteit, és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket, szakmai nevezéktant.
b) képességei
Képes a tudományterület törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére. Tudományterületén önállóan képes új projektek, munkaszakaszok tervezésére, meg-valósítására. Képes a szakterületén belüli kreatív elemzésre, átfogó és speciális összefüggések szintetikus, új szemléletű megfogalmazására, modellalkotásra, az értékelő és kritikai tevékenységre. Képes alkalmazni és továbbfejleszteni szakterületének sajátos ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit. Képes kreatívan kidolgozni az elvi kérdések gyakorlati alkalmazásának újszerű, korábban ismeretlen módjait. Tudományterületén felismeri a szakmai problémákat, képes az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hátteret részletesen, kutatási szinten feltárni és megoldani. Képes akár szakterületileg egymástól távolabb eső információk alkotó összekapcsolására és a köztük fennálló összefüggések felfedezésére. Eközben a kutatási eredmények alkotó értékelésekor képes a lényeges, döntő, fontos szempontok felismerésére és kiemelésére. Képes a saját és mások kutatási eredményeit szakmai alapon, reálisan, kritikusan elemezni, értékelni és értékén kezelni. A tudományterületet érintő információkat, híreket kritikusan ítéli meg, szakmai vitákban szaktudáson alapuló érvekkel vesz részt. Képes a szakterületében jártas és abban laikus személyek számára is megfelelő színvonalú ismeretátadásra, valamint részvételre szakszerű vitában, megbeszélésben. Képes a szakmai kommunikációra szóban és írásban, valamint szakmai együttműködésre mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Képes szaktudományi ismereteinek, kutatási eredményeinek összefoglalására, bemutatására, átadására. Ismeri és önállóan is képes gyakorolni a szakterületén szokásos közlési módokat (pl. szakcikkek, könyvek, tanulmányok önálló írására).
c) attitűdje
Jellemző tulajdonságai a kreativitás, rugalmasság, a probléma felismerő és megoldó készség, az intuíció, a módszeresség és adatfeldolgozási képesség, valamint döntésképes magatartás. Törekszik a még feltáratlan, megoldatlan tudományos kérdések beazonosítására, meg-fogalmazására. Szilárd szakmai elköteleződéssel rendelkezik, elfogadja a kitartó munkavégzés szükségességét. Nyitott új technológiák, újonnan kifejlődő kutatási területek megismerésére, a megszerzett ismeretek terjesztésére, valamint a meghatározó elemek saját kutató-fejlesztő munkájába való beépítésére, továbbfejlesztésére. Problémamegoldáskor, modellalkotáskor szakmai előítéletektől mentes, nyitott gondolkodást mutat. Az elért eredmények, a teljesítmény szakmai értékének reális és egyben empatikus megítélése jellemzi, mind a saját, mind az általa irányítottak munkájának tekintetében. Befogadja a jogos szakmai kritikákat és elfogadja mások szakmai érveit. Elkötelezett és nyitott a szakmai együttműködésekben való részvételre és azok kezdeményezésére, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Folyamatosan törekszik az egyéni és a csoportmunka eredményes egyensúlyára. Jellemzője az önálló, elmélyült szakmai munka, egyúttal nyitott a csapatmunkára és mások munkájának támogatására is.
d) autonómiája és felelőssége
Tudományterületén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindokolásában. Felelősséggel vállalja a szakmája elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán felvetődő etikai kérdések megválaszolását. Kutatásvezetőként önálló döntésekkel irányítja munkatársai tevékenységét, felelősséget vállal szakmai fejlődésük biztosításáért. Egyenrangú, vitapartneri szerepet vállal tudományterülete szakembereivel. Minden tevékenységét áthatja a szaktudásán alapuló felelős gondolkodás aa természeti és épített környezet megóvásáért, állapotának javításáért. Alkotó, kreatív önállósággal épít ki új tudásterületeket és kezdeményez új gyakorlati megoldásokat.